Mi alapján választunk párt?

This post is also available in: Magyar (Hungarian)

Legtöbbször úgy képzeljük, hogy alaposan megfontolva választjuk ki a partnerünket, és ő is ugyanezt teszi, amikor mellettünk dönt. Ám kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy e találkozásnál a szüleink, sőt a nagyszüleink is találkoznak, és jóval meghatározóbb az egykori viszonyulásuk hozzánk, mint gondolnánk.

A tudósok szemében

A kötődés mint a kapcsolatépítés és -fenntartás alapja olyan érzelmi mintázat, amely egész életünk során fennmarad. Felnőttként is érezzük, mennyire fontos, hogy legyen, aki szeret és elfogad minket, akire mindig számíthatunk, aki valamennyire hozzánk tartozik. Különösen igaz ez a csecsemő esetében, akinek az első (és sokáig egyetlen) ilyen fontos személy az elsődleges gondozó, leginkább az anya.

A tudósokat régóta foglalkoztatja, ki az, akit a csecsemő kitüntet a figyelmével, aki a legnagyobb hatással van rá, akihez a legjobban ragaszkodik. Sigmund Freud még úgy gondolta, ez a személy bárki lehet, aki kielégíti a csecsemő szükségleteit, eteti, gondozza, megad neki mindent. Ezt az úgynevezett érdek-szeretet-elméletet később sokan cáfolták.

Ferenczy Sándor, a múlt század elején élt Magyar pszichoanalitikus rámutatott arra, hogy a csecsemő és a gyermek számára az egyedüllét nem természetes állapot, így valami más lehet a ragaszkodás hátterében, mint pusztán a szükségletek kielégítése iránti vágy.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Többtényezős jelenség

Bár ezután is több elmélet született, a korai kötődés tudományos kutatására a XX. század közepéig várni kellett. Hosszú évek megfigyelései és klinikai munkája után John Bowlby brit pszichiáter és pszichológus fogalmazta meg azt, hogy a szülő és a gyerek közti tartós érzelmi kötelék, a kötődés evolúciós eredetű lehet. Olyan szükséglet, ami belénk kódolódott, ezért a sérülése maradandó nyomokat hagy.

Azóta már tudjuk, hogy a korai kötődés többtényezős jelenség: vannak neurobiológiai (agyi, hormonális), genetikai (temperamentum vagy olyan veleszületett képességek, mint a sírás és a szemkontaktus felvétele), illetve szociális, társadalmi és kulturális összetevői (amelyek a szocializációt jelentik).